A minőség megőrizhető

minosegA magyar fogyasztók kétharmada tapasztalta, hogy nyáron könnyebben romlanak az élelmiszerek, 58 százalékukkal pedig az is előfordult már, hogy romlott élelmiszert vásárolt a boltban. Ennek ellenére a fogyasztók 65 százaléka nem tudja, hogy a környezeti hatások, köztük a fény és a hő milyen változásokat idéznek elő az élelmiszerekben, és nem figyel arra, hogy fényvédő csomagolású élelmiszert vásároljon – derül ki a Tetra Pak legújabb, reprezentatív kutatásából.

A fogyasztó számára fontos az élelmiszerek frissessége, de nem mindig tudja, mit tehet érte. A három nyári hónap alatt 662-vel több a napsütéses órák száma, mint télen, és jelentősen magasabb a szórt fény intenzitása, ezért nyáron hamarabb romlanak meg az élelmiszerek. A Tetra Pak 1.200 fő megkérdezésével végzett reprezentatív kutatást a nyári élelmiszervásárlási és tárolási szokásokról.

„Míg a fogyasztók 69 százaléka tapasztalta már, hogy nyáron könnyebben romlanak az élelmiszerek, sőt 58 százalékuk már vásárolt is romlott élelmiszert, addig 65 százalékuk nem figyel arra, hogy milyen csomagolásban vásárolja meg ezeket a termékeket. A válaszadók szintén 65 százaléka nem tudja, hogy milyen hatással vannak a környezeti tényezők az élelmiszerekre. 26 százalékuk jellemzően azt a jelenséget tapasztalta, hogy a folyékony élelmiszerek a melegben hamarabb megromlanak, megbuggyannak, megsavanyodnak” – mondta Molnár Zita, a Tetra Pak Hungária Zrt. kommunikációs igazgatója.

Az élelmiszerromlás legfőbb kiváltó okai – az oxidáció, a mikroorganizmusok és a fizikai behatások mellett – a fény és a hő, amelyek párolgást, vízvesztést okoznak, befolyásolják az élelmiszer mennyiségét és tömegét, segíthetik a mikroorganizmusok szaporodását, a termék erjedését, ebből adódóan szín- és ízváltozást váltanak ki. Bár a növények fejlődéséhez elengedhetetlen a fény és az oxigén, az érett és leszedett gyümölcsökben és az élelmiszerekben a fény hatására nagymértékben csökken a vitamintartalom. A B2 vitamin mennyisége a közvetlen napsugárzásnak kitett élelmiszerben néhány óra alatt akár 90 százalékkal, a C-vitaminé pedig mindössze egy óra alatt 70 százalékkal is csökkenhet.

A Tetra Pak kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 97 százaléka tudja, hogy száraz és hűvös helyen kell tartani az élelmiszereket, ugyanakkor nem figyelnek arra, hogy azokat milyen csomagolásban vásárolják meg.

„Az ember már az őskor óta gondoskodik élelmiszerei tárolásáról és azok megóvásáról. A mai fogyasztó joggal várja el, hogy a boltban megvásárolt élelmiszer nyáron is biztonságos, fogyasztásra alkalmas, lehetőleg minél kevesebb adalékanyaggal melegben is hosszan eltartható legyen, vagyis a fény, a hő, a mikroorganizmusok és a külső fizikai behatások ne befolyásolják az élelmiszer minőségét”- mondta Miháldy Kinga élelmiszer-minőségbiztosító agrármérnök, dietetikus.

Härtlein Károly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Demonstrációs Laboratóriumának tanszéki mérnöke szerint „a többrétegű csomagolóanyag, mint amilyen a Tetra Pak által gyártott italos karton megfelelően véd a fény és a fény okozta hőhatás ellen.”

A többrétegű Tetra Pak italos karton véd a külső környezeti hatásoktól. A romlási folyamatokért felelős oxigént, fényt és hőt, valamint idegen szagokat és ízeket kívül tartva biztosítja a termék eltarthatóságát. Könnyen szállítható és 100 százalékban újrahasznosítható. Az aszeptikus – vagyis csíramentes – csomagolásba töltött élelmiszereket szobahőmérsékleten lehet tárolni, ezáltal feleslegessé válik a költséges hűtés a szállítás és a raktározás során, ráadásul a felbontatlan termékek akár fél évig is hűtés nélkül eltarthatók.

Az aszeptikus technológia a 20. század forradalmi találmánya, amellyel 1989-ben a Tetra Pak elnyerte az utóbbi 50 év legjelentősebb élelmiszeripari találmányáért járó díjat. Az eljárás megbízhatóan elpusztítja a kórokozó baktériumokat és azok csíráit, de az élelmiszer tápértéke, minősége és íze megmarad. A feldolgozás után az élelmiszereket légmentesen zárt, aszeptikus gyártósorokon töltik a steril dobozokba.

Magyarországon évente 400.000 tonna élelmiszert dobunk ki, ami fejenként mintegy 40 kilogrammot jelent. Ha figyelünk arra, hogy védjük az élelmiszereket a környezeti hatásoktól, akkor ennek jó részét megspórolhatjuk.

Leave a Comment